
Gondolatok, versek, történetek

Örök vándor vagyok
P. Kovács Gyula
Az írás számomra egyfajta önkifejezés, ahol a gondolatok mondatokká, szöveggé változnak és elmondhatom mindazt, ami foglalkoztat. Felidéződik a múlt, a jelen és talán az álmoknak is jut egy kis hely.
Van, aki zenében, festészetben vagy a művészetek más ágában találja meg mindazt, amit én az írásban. Jön egy gondolat, amely testet ölt, kiteljesedik és újabb gondolatokat inspirál. Egy olyan világ, amelyben úgy érzem, helyem és feladatom van, magam alakítom, formálom és az írásaimon keresztül átadhatom mindazt, amit megismertem belőle.
A gondolataimban sokszor megjelenik valamilyen homályos kép egy kikötőről és egy hajóról, amely kikötni készül. Ez a hajó talán én vagyok. Jártam már jó néhány kikötőben, amiről azt hittem maradásra bír és innen nézhetem a messzeséget. Aztán azon vettem észre magam, hogy ismét a tengerről kémlelem a part távoli fényeit, ismét vándor lettem.
A sorsom eseményeinek láncszemei valahogy így kapcsolódnak össze, örök vándor vagyok.
Gondolatok
Gondolatok, tűnődések, elmélkedések magunkról és a környező világról. Egyszerű hétköznapi történetek
Ridikül Magazin
A Ridikül Magazinban korábban megjelent írásaimat gyűjtöttem itt össze, a teljesség igénye nélkül.
Versek
A versek leginkább akkor keletkeznek, amikor életünk hullámai fölemelnek vagy mélybe löknek
Pillangósziget
Egy kalandos és fordulatos regény szerelemről, menekülésről és a nem létező véletlenekről
Kiemelt írások

Ajovan
Nem pillantok fel, de érzem, hogy valaki leül a mellettem lévő kőre. Hangtalanul teszi, testét csillogás, opálos fehér fény ragyogja körbe. Ismerem őt, találkoztunk már. Ajovan az, a változások hírnöke.

Vakrepülés
Ha engem is kirúgnak, akkor remek kilátások elé nézek: se munka, se pénz, se albérlet, se macska. Az, hogy már feleségem sincsen, nem tudom, hogy előnynek vagy hátránynak számít-e ebben a helyzetben.

Apák, fiúk, kavicsok
Fogalmam sem volt, hogyan lesz valakiből jó apa. Leginkább a megérzéseimre hagyatkoztam, meg arra, hogy milyen nem szeretnék lenni. Például nem szerettem a szigorú, mindent jobban tudó apukákat.
“Egy halász számára a világítótorony fénye nem pusztán a kikötőt jelenti, hanem az otthonához vezető utat is, ha messzire eltávolodott a parttól. Mindenkinek van egy ilyen világítótorony a lelkében, ami a legbelső énjéhez vezet vissza.”

